Rácz Vali

Sors és sanzon Rácz Vali emlékeiből

2011. december 25-én a hazai szórakoztatóipar egyik két világháború közti csillagának, Rácz Valinak 100. születésnapja volt. A rendszerváltás idején a művész gazdag életpályájának dokumentumai a Somogy megyei múzeumba kerültek. Ebből az anyagból állítottak össze egy kiállítást az újkortörténeti osztály munkatársai, tisztelegva a művésznő emléke előtt.

2011. december 25-én a hazai szórakoztatóipar egyik két világháború közti csillagának, Rácz Valinak 100. születésnapja volt. A rendszerváltás idején a művész gazdag életpályájának dokumentumai a Somogy megyei múzeumba kerültek. Az 1989/90-ben kapott anyagból még akkor állandó kiállítás nyílt Rácz Vali szülőházában, Göllén. Az anyag azonban 1997-ig, a művész haláláig újabb, értékes tárgyakkal gyarapodott. Köztük például barokk faragott szobrokkal, egy rátéthímzéses textilkárpit-együttessel a késő reneszánsz korából. A tárgyak fokozatosan megújultak, az utóbbi tárgyegyüttes épp egy 2005-től 2011 februárjáig tartó restaurálási projekt keretében.  A hagyaték különleges minőségű és jelentős mennyiségű, félezernél több darabot számlál.

Az 1956 után itthon maradó szerencsésebb pályatársakkal ellentétben Rácz Vali munkásságát 1990-ig a feledés homálya kísérte.Nagymama korára nem lehetett belőle gyerekek kedvenc Bors nénije, mint Dajka Margitból, Kalán nénije, mint Tolnay Kláriból, életrajzot senki nem írt róla „diadalmas életút” (ahogy Honty Hanna esetében) címen, „jelenségként” (mint Karády Katalint) sem emlegették, neve a lexikonokból méltánytalanul kimaradt. A kutató, ha ezt az adósságot kívánta törleszteni, régi kritikák, archív hang- és filmfelvételek álltak a rendelkezésére. Jómagam ennél sokkal szerencsésebb voltam: szinte pályakezdő, fiatal muzeológusként találkozhattam az idős művésszel.

1989-től, a nosztalgia jegyében, Rácz Vali reneszánsza vette kezdetét. 1956 novemberében Nyugatra emigrált, nem 1989-ben volt az első hazatérő látogatása Göllére, Budapestre, csak ekkoriban a magyar sajtó és média „felkapta”. Rádiós és televíziós interjúk, cikkek a lapokban, forgalomba hozták régi slágereit, 1990-ben Göllében a Fekete Emlékházban (merthogy Fekete István és Rácz Vali szülőháza ugyanaz az épület, az egykori tanítói lakás) e sorok írója rendezésében „múzeuma” nyílt. A Gellértben, ahol megszállt reggelenként autogramos fényképeket kértek tőle, pont úgy, mint a régi időkben. A nosztalgia jegyében régi filmeket poroltak le, sikerrel vetítették őket. Egyszeriben minden addig tiltott, „burzsoá csökevény”-nek tartott részlet újra érdekes lett. Londonban, 1990-ben Vali 1944-45-ös emlékeiből Deadly Carousel címmel könyv jelent meg leánya, az ismert újságíró, Monica Porter tollából. (A könyv magyar változata kiadóra vár.) Majd 1991-ben, majdnem fél évszázaddal a nyilas terror időszaka után a jeruzsálemi Yad Vashemben a Holokauszt Mártírjaira és Hőseire Emlékezés Hatósága Rácz Valinak az “Igazságos a Nemzetek Között” címet adományozta.

Egykori rajongói közül ekkor még többen éltek, mostanára az a korosztály, amelynek bálványa volt, szinte Valival egyidőben sírba szállt, avagy szinte elérte az emberi élet lehetséges felső határát.

Rácz Vali életrajza immár „fenn” található a wikipédián. Az internet tanúsága szerint fiatal rajongói is lehetnek, hiszen nevével honlapot létesítettek, különféle fórumokon hírek jelennek meg lépten-nyomon arról, hogy régi filmjeinek, fényképeinek, hanglemezeinek adásvételével gyűjtők lelkes tábora foglalkozik. A jubileumi évforduló így még inkább kötelezi a Rácz-gyűjteményt őrző múzeumot a méltó megemlékezésre, hogy a sztár „helyét” bárki megtalálja az eltávozott művészek mennyei páholyában.

Az egykori sztárról szóló kiállítás sokak számára új információval szolgál. Mindezt – lévén szó az egykori nívós szórakoztató iparról – szórakoztatva teszi. A téma funkcionális tartozéka Vali egykori repertoárja. A megannyi film-, rádió- és lemezfelvétel (a tömegekhez szóló csacska slágerektől, a népszerű sanzonoktól kezdve, a Vali szívéhez oly közel álló klasszikusokig), valamint a vele készült televíziós visszaemlékezés életszerűsége kivételes, élményszerű lehetőséget biztosít a múlt mélyebb megismerésére.Monica Porter munkája segítségével felidézi 1944-45 szörnyűségeit is.

Rácz Vali élete 1911-től 1997-ig egy rendkívüli századot fog át, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedétől a rendszerváltás első évtizedéig. Az ország szívében élt, tanúja volt számos sorsdöntő történelmi eseménynek. Színészi, előadói pályájának hátterében ott a történelem. Felsejlik benne nagyanyáink, dédanyáink élete. Azoké, akik még Ferenc Jóska idejében, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiben születtek, a trianoni Magyarország keretei között élték fiatalságukat, megérték és túlélték a háború borzalmait, részt vettek a háború utáni újrakezdésben, majd középkorú negyvenesként a Rákosi-rendszer megpróbáltatásaiban. 1956 után – ahogy megannyinak – az emigráció évei következtek. Rácz Vali férjével, Halász Péter író, újságíróval és két kisgyerekükkel elhagyták az országot. Vali számára a hazatérés talán némi kárpótlást hozott. Péter számára (a Szabad Európa Rádió nyugalmazott főszerkesztőjéről van szó), és nemzedékéből sokaknak, az új, demokratikus Magyarország egy kicsit későn érkezett…

 

Célunk Rácz Vali gazdag életpályájának minél szélesebb körben történő megismertetése, emberi, művészi kvalitásainak népszerűsítése.

 

dr. Varga Éva

történész-muzeológus
a kiállítás rendezője

Forrás: http://smmi.hu/kiallitasok/aktualis/sors-es-sanzon-racz-vali-emlekeibol.html

A képek forrása: http://regi.smmi.hu/foto/RaczVali/index.html

error: Védett tartalom!