Film

  • 1936
  • 1938
  • 1939
  • 1939
  • 1939
  • 1939
  • 1940
  • 1940
  • 1941
  • 1941
  • 1941
  • 1941
  • 1942
  • 1942
  • 1942
  • 1943
  • 1943
  • 1946
  • 1955
  • Pókháló (1936)

    Szerep: énekesnő

    Író: Csathó Kálmán. Forgatókönyvíró: Balázs Mária és László Endre. Operatőr: Icsey Rezső. Vágó: Farkas Zoltán. Zeneszerző: László Sándor. Hangmérnök: Pulváry Károly. Díszlettervező: Szironthai Lhotka István és Zoltán Barnabás. Gyártásvezető: Lévay Béla. Rendező: Balázs Mária.
    Bioscop Film, Csaba Filmprodukció.
    Bemutató: 1936. szeptember 26. Radius, Omnia.

    Tartalom:

    A halastó őre bejelenti Niklainak, a mezőháti termelőszövetkezet elnökének, hogy Deczki agronómus százhúsz kiló hallal többet szállíttatott el, mint amit a menetlevelen feltüntettek. A vezetőség az agronómus áthelyezése mellett dönt. A csinos Deczkiné azonban eljár a megyénél, és néhány nap múlva Niklait gyalázó cikk jelenik meg a megyei lapban, ellenőrök hada gátolja a munkát, úgyhogy az elnök elveszti a tagok bizalmát. Az összeköttetéseiről híres Deczki ugyan leállíttatja a vizsgálatot, de a megyei osztály vezetőjétől ígéretet kap, hogy a következő évre elnök lesz belőle.

  • A leányvári boszorkány (1938)

    Szerep: Meluzina
    Író: Lovik Károly. Forgatókönyvíró: Palásthy Géza. Operatőr: Icsey Rezső. Vágó: Bánky Viktor. Zeneszerző: Ákom Lajos. Hangmérnök: Kereszti Ervin. Díszlettervező: Pán József. Kosztüm: Langermann Gizella. Gyártásvezető: Tasnády Árpád és Zeéry Géza. Rendezőasszisztens: Kassay Elemér. Rendező: Gertler Viktor.
    Photophon Film Kft.
    Bemutató: 1938. november 25. Kamara, Décsi.

    Tartalom:

    A selmecbányai erdészeti és bányászati főiskolások anyagi gondjaiktól hajtva naponta megfordulnak Mélius Mátyás zálogházában. Szerencséjük akkor van, ha Mélius úr kisebb lányát, a könnyelmű Málikát találják az üzletben, neki ugyanis könnyen megesik a szíve a nélkülöző diákokon. Mélius úr büszkesége az idősebbik lánya, Helén. Ő okos üzletasszony, aki húgával ellentétben mindig a zálogház érdekeit részesíti előnyben. Apja rá akarja hagyni a zálogházat, de mivel egy férfi pártfogását ő sem nélkülözheti, ki is szemelt számára egy lőcsei üzletembert vőlegénynek. Helén azonban egy könnyelmű, korhely diákba, Cseróczyba szerelmes. A fiatalember ígéretet tesz Helénnek, hogy megjavul, de ígéretét nem tartja be, ezért Helén elhatározza, hogy hozzámegy apja választottjához. Az eljegyzésen mégis meggondolja magát, és Cseróczy lakására szökik.

  • Toprini nász (1939)

     Lola, énekesnő
    Író: Csermely Gyula. Forgatókönyvíró: Mihály István és Tóth Endre. Operatőr: Eiben István. Vágó: Farkas Zoltán. Zeneszerző: Fényes Szabolcs. Hangmérnök: Lázár István. Díszlettervező: Vincze Márton. Kosztüm: Langermann Gizella. Gyártásvezető: Lévay Béla. Rendezőasszisztens: ifj. Lázár István. Rendező:
    Tóth Endre.
    Photophon Film Kft.
    Bemutató: 1939. május 3. Royal Apollo, Atrium.

     

    Tartalom

    Mányay főhadnagy szerelmes az ezredes leányába, Corinnába, aki viszonozza érzelmeit. Egy orosz kémhálózat leleplezésének feladatát bízzák a tisztre, s látszólagos betegszabadságra küldik. Mányai kertészként vállal munkát a toprini gróf birtokán, Patenko néven. Váratlan szövetségesre lel a grófnéban, akinek boldogtalan a házassága. Sikerül lelepleznie a gróf cinkosát, akit az osztrákok le is tartóztatnak, de megszökik. A grófnő ekkor még a magyar ezredeshez is elmegy, hogy a Mányayt fenyegető veszélyre fölhívja a figyelmét. A főhadnagyot letartóztatják az oroszok, de végül sikerül megmenekülnie. A kémhálózatot megsemmisíti a magyar elhárítás. Toprin grófja az öngyilkosságot választja. Mányay elnyeri az ezredes leányának kezét.

  • 5 óra 40 (1939)

    Szerep: A Canada Bár dizőze

    Forgatókönyvíró: Babay József és Szatmári Jenő. Operatőr:
    Eiben István. Vágó: Bánky Viktor. Zeneszerző: Fényes Szabolcs.
    Hangmérnök: Lohr Ferenc. Díszlettervező: Vincze Márton.
    Gyártásvezető: Takács Antal. Művészeti tanácsadó: Kiss Ferenc.
    Rendezőasszisztens: Bán Frigyes. Rendező: Tóth Endre.
    Takács Film Kft., Hunnia Filmgyár.
    Bemutató: 1939. szeptember 12. Atrium.

    Tartalom:

    Marion egy esztendeje különváltan él férjétől, Petrovichtól. Hajdan Tessiert szerette, akihez gazdag apja nem engedte hozzámenni. Utóbb tapasztalnia kellett, hogy a férje kalandor, aki nem ereszti a karmai közül. Marion Tessier vizsgálóbíró segítségét kéri. A férfi épp Eleonora Taccani énekesnő meggyilkolásának ügyében nyomoz. A szálak a Bijou néven is ismert Petrovichhoz vezetnek, de ő tagad. Marion úgy érzi, elviselhetetlen terhet ró Tessierre, hogy vetélytársát kell gyanúsítania, ezért úgy tesz, mintha még mindig szeretné a férjét. A vizsgálóbíró minden lelki konfliktustól megszabadulva folytatja a nyomozást és megtalálja a valódi tettest.

  • Karosszék (1939)

    Szerep: rádió-énekesnő
    Forgatókönyvíró: Bókay János. Operatőr: Makay Árpád. Vágó:
    Farkas Zoltán. Zeneszerző: De Fries Károly. Hangmérnök:
    Lázár István. Díszlettervező: B. Kokas Klára. Gyártásvezető:
    dr. Matolay Géza és Schramm Alfréd. Rendezőasszisztens: Bán
    Frigyes. Rendező: Balogh Béla.
    Magyar Írók Filmje.
    Bemutató: 1939. október 4. Royal Apollo.

    Tartalom:

    Orosz András építészmérnök árverésen licitál egy öreg stílbútorra, egy karosszékre. Végül 500 pengőért egy csinos nő, Klári viszi el az orra elől. Barátja és üzlettársa, Anday Péter építőmester segítségével András hajszát indít a szék, azaz a hölgy után. Föl is lelik a kivénhedt alkalmatosságot az asszony férjénél, Bihari ügyvédnél, aki örömmel sózza rá a drága holmit Oroszra, de a nő nem enged, még házassága fölbomlását is vállalja, csak hogy az övé maradjon a szék. Visszaköltözik apjához, a nyugállományú ezredeshez. Itt aztán Orosz András nemcsak lakásátalakítást végez, henem be is épül a családba.

  • Két lány az utcán (1939)

    Szerep: Manci, a női zenekar tagja

    Író: Török Rezső, Emőd Tamás. Forgatókönyvíró: Tóth Endre.
    Operatőr: Vass Károly. Vágó: Kerényi Zoltán. Zeneszerző: Fényes Szabolcs.
    Hangmérnök: Lázár István. Díszlettervező: Vincze Márton.
    Kosztüm: Langermann Gizella. Gyártásvezető: Lévay Béla.
    Producer: Bingert János. Rendezőasszisztens: Podmaniczky Félix. Rendező: Tóth Endre.
    Photophon Film Kft., Hunnia Filmgyár.
    Bemutató: 1939. október 12. Atrium, Radius.

    Tartalom:

    A fővárosba került két szerencsétlen sorsú vidéki lány kallódásának és felemelkedésének története. A megesett és kitagadott vidéki úrilány, Kártély Gyöngyi egy mulató női zenekarában hegedül, az árva parasztlány, Torma Vica egy építkezésen malteroslány. Gyöngyi megmenti Vicát Csiszár István főmérnök erőszakoskodásától, magához veszi a falujabeli lányt, anyáskodik felette, taníttatja, öltözteti, állást szerez neki. Vica viszont közbenjár Gyöngyi apjánál s elintézi, hogy anyagilag támogassa lányát. Miután rendezett anyagi körülmények közé kerülnek, Gyöngyi a művészetben, Vica pedig a házasságban találja meg a boldogságát.

  • Hazafelé (1940)

    Szerep: Dorothy Astor

    Forgatókönyvíró: Barabás Pál. Operatőr: Vass Károly. Vágó:
    Cserépy László. Zeneszerző: Buday Dénes. Hangmérnök: Rónay
    Gyula. Díszlettervező: Sőrés Imre. Gyártásvezető: Kauser István.
    Rendező: Cserépy Arzén.
    Délibáb Filmgyártó és Kölcsönző Kft.
    Bemutató: 1940. szeptember 19. Omnia, City.

     

    Tartalom:

    Lidi harminc év óta él Amerikában. Fiát magas körökben neveltette, s János egy alkalommal rá sem ismer. Lidi bánatában hazatér, és megtudja, hogy holtnak hitt apja él, de nem akar a lányáról tudomást venni. János lelkifurdalástól űzve Magyarországra jön édesanyja után. Milliomos amerikai menyasszonyát csakhamar elfeledteti vele Klári, a magyar postáskisasszony, csakhogy a lánynak a molnárhoz kellene feleségül menni. Lidi asszony egy nap alatt mindent kinyomoz és rendbe tesz, apjával is megbékül, és segítségével János és Klári is boldogok lehetnek.

     

     

  • Szeressük egymást (1940)

    Szerep: Pásztoriné Ica, Vera barátnője

    Forgatókönyvíró: Barabás Pál. Operatőr: Hegyi Barnabás.
    Vágó: Cserépy László. Zeneszerző: Laurisin Miklós. Hangmérnök:
    Kereszti Ervin. Díszlettervező: Básthy István. Kosztüm: Ferda Manyi.
    Gyártásvezető: Jenes Nándor. Rendezőasszisztens: Máriássy Félix.
    Rendező: Cserépy Arzén.
    Cserépy Film, Magyar Filmiroda.
    Bemutató: 1941. február 7. Décsi, Atrium.

    Tartalom:

    Szitár Kálmán gyáros megtudja orvosától, hogy súlyos beteg. Külföldi tanulmányútról hazajön a fia, Péter, hogy átvegye az üzem irányítását. Arra kérik őt a munkások, bocsássa el az egyik goromba művezetőt, akivel a portás leánya, Vera szembeszállt. Péter ehelyett a portás útját adja ki, ám amikor az idősebb Szitár visszaveszi a hatalmat, Péterben föltámad az érdeklődés a portás sorsa iránt. Szobát bérel nála, és közönséges munkásként helyezkedik el apja gyárában. Vera egy bűnügybe keveredik, baleset éri, de Péter megküzd érte, és a dolgozók igazáért is bátran kiáll.

  • Cigarettafüst (1941, rövidfilm)

    Szerep: énekesnő

    Forgatókönyvíró: Barabás Pál. Operatőr: Hegyi Barnabás.
    Zeneszerző: Buday Dénes. Hangmérnök: Kereszti Ervin.
    [Gyártásvezető: Gottesmann Ernő.] Producer: Tőrey Zoltán.
    Rendező: Barabás Pál.
    Magyar Filmiroda.
    Bemutató: 1941. március 6. Belvárosi Híradó.

  • Magdolna (1941)

    Szerep:  Selmeczy Jolanda, Magdolna barátnője

    Író: Harsányi Zsolt. Forgatókönyvíró: Békeffy István. Író: Harsányi Zsolt.
    Operatőr: Makay Árpád. Vágó: Kerényi Zoltán. Zeneszerző: Polgár Tibor.
    Hangmérnök: ifj. Lázár István. Díszlettervező: B. Kokas Klára.
    Kosztüm: B. Kokas Klára. Gyártásvezető: B. Kokas Klára.
    Rendezőasszisztens: Ranódy László. Rendező: Nádasdy Kálmán.
    Magyar Írók Filmje.
    Bemutató: 1942. március 18. Radius.

    Tartalom:

    1914. Vadászat a Meszlényi-birtokon. Jelen van a külföldről hazaérkezett világhírű zeneszerző, Szilágyi Ákos, a ház asszonyának hajdani szerelme is. Magdolna leküzdi magában a régi vágyat, és otthon marad, éppen beteg kislánya, Klári mellett. 1928. Meszlényi elesett a háborúban. Magdolna és Klári beleszeretnek Detkybe, a híres íróba. Egymás javára kínozza őket a lelkifurdalás. 1940. Magdolna a tehetséges tervezőt, Timárt karolja föl, eszpresszót nyit. A férfi beleszeret, ám végül mégis Klárit veszi el. Magdolnára a boldog magány, a nagymama-életforma vár.

     

  • Bűnös vagyok! (1941)

    Szerep: Sári, Lola barátnője

    Író: Pünkösti Andor. Forgatókönyvíró: Pünkösti Andor. Író:
    Harsányi Zsolt. Operatőr: Makay Árpád. Vágó: Kerényi Zoltán.
    Zeneszerző: Fényes Szabolcs. Hangmérnök: ifj. Lázár István.
    Díszlettervező: B. Kokas Klára. Kosztüm: B. Kokas Klára.
    Gyártásvezető: Matolay Géza. Rendező: Hamza D. Ákos.
    Magyar Írók Filmje.
    Bemutató: 1942. június 4. Atrium, Korzó, Radius.

    Tartalom:

    Mátray Miklós, ifjú mérnök villát épít Bálint Kázmér menyasszony leányának, Klárinak. A tervezés közben döbben rá Miklós és Klári, hogy szeretik egymást. Klári mégsem vállalja a szakítást vőlegényével. Miklós egy mulatóban keres feledést, és megismerkedik Lolával, az énekesnővel. Lola szeretné magához kötni a férfit. Öngyilkossággal fenyegetőzik, majd terhesnek hazudja magát. Közben Klári ismét szabaddá válik. Lola hármójuk találkozóján a Dunába esik és vízbe fullad. Miklós először színjátéknak véli az esetet, majd összeroppan. Felmentő bírósági ítélet hozza meg nyugalmát Klári oldalán.

  • Három Csengő (1941)

    Szerep: Vera Novotna, bárénekesnő

    Forgatókönyvíró: Békeffy István. Operatőr: Hegyi Barnabás.
    Vágó: Katonka László. Zeneszerző: Fényes Szabolcs.
    Hangmérnök: Pulváry Károly. Díszlettervező: Básthy István.
    Gyártásvezető: Gottesmann Ernő. Rendező: Podmaniczky Félix.
    Magyar Filmiroda.
    Bemutató: 1941. augusztus 14. Forum, Royal Apollo.

     

    Tartalom:

    Kovalszky külföldi úrként érkezik meg a Hotel Dunapartba. A személyzet két tagja, Miklós, a pincér és Anna, a szobalány, közös életüket tervezik. Kovalszky megpróbál kikezdeni Annával. Egy ékszerész jelenik meg, és Kovalszky, aki valójában betörő, zsákmányát kínálja neki megvételre. Kovalszky új életet akar kezdeni a jogtalanul szerzett kincsek árán. Ehhez keres társat Annában, aki fényűzőbb, gondtalanabb élet után sóvárog. Később kiderül, hogy a gyűrű a bárénekesnő Veráé volt, s a gyanú a Kovalszkyval távozni készülő Annára terelődik. Időközben azonban megkerül és vallomást tesz az igazi tolvaj, a szálloda takarítónője, Böske. Kovalszky öngyilkosságba menekül, Miklós és Anna kibékülnek.

     

  • Éjfélre kiderül (1942)

    Szerep: Molly, “Petike” elnök úr szeretője

    Író: Barabás Pál. Forgatókönyvíró: Barabás Pál.
    Operatőr: Hegyi Barnabás. Zeneszerző: Fényes Szabolcs.
    Hangmérnök: Kereszti Ervin. Gyártásvezető: Gottesmann Ernő.
    Rendező: Cserépy László.
    Cserépy Arzén Filmgyártó Vállalata.
    Bemutató: 1942. augusztus 13. Forum.

    Tartalom:

    A Sisak utca 11. alatti ház lakóinak életét felbolygatja egy taxisofőr. Egy hölgyet és egy urat keres, akik előző este a kocsijában felejtettek valamit. A házban kitör a vihar, a féltékeny férjek és feleségek sorban hűtlenséggel gyanúsítják házastársukat, heves veszekedések, drámai válások mennek végbe, mígnem éjfélkor kiderül, a taxisofőr tévedett, az urat meg a hölgyet a szomszéd házba vitte.

  • Bajtársak (1942)

    Szerep: énekesnő

    Író: Somogyváry Gyula. Forgatókönyvíró: Jablonszky Ferenc.
    Operatőr: Icsey Rezső. Vágó: Kerényi Zoltán. Zeneszerző: Beck Miklós.
    Hangmérnök: Rónay Gyula. Díszlettervező: ifj. Pagonyi János.
    Gyártásvezető: Csapó Géza.
    Rendezőasszisztens: dr. Weidinger György, Jablonszky Ferenc és Babiczky Béla.
    Rendező: Pacséry Ágoston.
    Szarka Sándor Produkció.
    Bemutató: 1943. január 29. Corvin, Korzó.

    Tartalom:

    Latzkovics Dénes mérnök vidéki munkára utazik, s a vonaton beleszeret egy ismeretlen lányba. Félbe kell szakítani az utazását, be kell vonulnia. A fronton összekerül régi barátjával, Áts Jánossal. Egy páncélos csata során, fél karja árán menti meg barátja életét. Nemsokára kiderül, hogy Dénes szerelme és János menyasszonya ugyanaz a személy: Judit. János lelki válságba kerül, a szerelem és a hála érzése küzdenek benne. Végül az utóbbi erősebbnek bizonyul, s visszatér a frontra. Judit elfogadja János önfeláldozó lemondását, a megrokkant férfit választja, akinek előbb asszisztense, majd felesége lesz.

     

  • Az éjszaka lánya (1942)

    Szerep: Emmi

    Forgatókönyvíró: Barabás Pál. Operatőr: Hegyi Barnabás. Vágó:
    György István. Zeneszerző: De Fries Károly. Hangmérnök:
    Kereszti Ervin. Díszlettervező: Iliszi Sándor. Gyártásvezető:
    Kauser István. Rendezőasszisztens: dr. Babura László. Rendező:
    Bán Frigyes.
    Palatinus Film.
    Bemutató: 1943. március 17. Nemzeti Apollo.

    Tartalom:

    Betörők kötözik meg a villájába váratlanul hazatérő Péter Ákos festőművészt. A szép apacslány, Kócos Bözsi azonban kiszabadítja a férfit, aki rögtön hívja a rendőrséget. A betörők leütik Ákost és az árulót, s elmenekülnek. Horváth Bálint ideggyógyász főorvos, a festőművész jóbarátja magához veszi a lányt. Hipnózis segítségével úrinőt formál belőle. Ádám Erzsébetként, svájcból hazaérkezett unokahúgaként mutatja be Ákosnak. A fiatalok egymásba szeretnek, esküvőre készülnek. Bálint hirtelen halála után lassan szűnni kezd a hipnózis hatása, sötét emlékek, lázálmok gyötrik a lányt. Megindul a visszaváltozás: dohányozni, inni, lopni kezd. Szeretne szembenézni múltjával. Megtagadja Ákost, és enged az alvilág vonzásának. Visszatér egykori szeretőjéhez, de a férfi közönségessége, durva közeledése megriasztja. Ekkor érkezik meg Ákos, a lány segítségére siet, és végleg kimenti őt az alvilágból.

     

     

     

  • Majális (1943)

    Szerep: Galánthay Ferike, primadonna

    Forgatókönyvíró: Tóth Miklós. Operatőr: Hegyi Barnabás. Vágó: Kereszti Ervin.
    Zeneszerző: Dolecskó Béla. Gyártásvezető: Szalontai Kiss Miklós. Rendező: Balogh István.
    Mester Film Kft., Pannónia.
    Bemutató: 1944. október 12. Korzó,
    Nemzeti Apollo, Szittya.

     

    Tartalom:

    Három érettségi előtt álló nyolcadikos gimnazista első szerelmének története. Pista beleszeret egy 16 éves kislányba, Sárikába, Gyula egy érett asszonyba, Erzsébetbe, Laci pedig a helybeli színház primadonnájába, Ferikébe. Laci nagy értékű ékszert vesz a művésznőnek, s emiatt bajba kerül. Barátai elmennek Ferikéhez, hogy visszakérjék tőle az ajándékot, ami annyira felháborítja Lacit, hogy párbajban megsebesíti Pistát. Az osztály a színházban kifütyüli a mindenért felelős primadonnát. A botrány miatt el akarják a fiúkat tiltani az érettségitől, de osztályfőnökük kiáll mellettük.

     

  • Fehér vonat (1943)

    Szerep: Barbara, Ákos régi menyasszonya

    Író: Zalabéri Horváth János. Forgatókönyvíró: Nóti Károly és Barabás Pál. Operatőr: Fekete Ferenc és Eiben István. Vágó: Zákonyi Sándor. Zeneszerző: Fényes Szabolcs. Díszlettervező: Daday Ferenc. Gyártásvezető és producer: Zalabéri Horváth János. Rendező: Sipos László.
    Zalabéri Horváth János Filmgyártó
    és Kölcsönző Vállalata.
    Bemutató: 1947. január 1. Scala.

    Tartalom:

    Az előkelő szanatórium jó nevű sebész főorvosa, Gábor és asszisztensnője, Mária jegyesek. A nőügy miatt tisztázatlan körülmények között megsebesült és a szanatóriumban lábadozó könnyelmű földbirtokos, Ákos elcsábítja Máriát. A lány visszaadja Gábornak a gyűrűt és Ákos menyasszonya lesz. Ekkor közbeszól a háború. Ákos a fronton, Gábor és Mária a kórházvonaton teljesít szolgálatot. Ákos hamarosan súlyos sebesültként kerül a vonatra. Gábor robogó vonaton, kézilámpák fényénél, ellenséges vadászgépek támadása közepette operálja vetélytársát, és megmenti az életét. Mária ezek után felülvizsgálja korábbi, elhamarkodott döntését, visszatér Gáborhoz, és mellette marad a “Fehér vonaton”.

     

  • Stabil a csók (1946, filmszkeccs)

    Szerep: Klári

    Forgatókönyvíró: Halász Rudolf és Nádasy László. Operatőr: Piller Rudolf. Vágó: Holhos József. Zeneszerző: Márkus Alfréd. Hangmérnök: Kereszti Ervin. Díszlettervező: Iliszi Sándor. Gyártásvezető: Petrovics István. Rendező: ifj. Radó István.
    Prizma Film.
    Bemutató: 1946. augusztus 15. Scala.

    Tartalom:

    A film humora elsősorban Kazal László gagjeire épül. “Dagi”, nagyevő, ügyetlen fiatalembert játszik, aki kitartóan udvarol a szép fogorvos nőnek. A csinos hölgy egy belvárosi szépfiú kegyeit is elnyerte, de a
    rámenős férfi kosarat és megtréfálást kap, a jószándékú, ügyefogyott “dagi” pedig a szép hölgy kezét…

    Stabil a csók!

     

  • Az élet hídja (1955)

    Szerep: énekesnő

    Író: Háy Gyula. Forgatókönyvíró: Háy Gyula. Operatőr: Illés György. Vágó: Zákonyi Sándor. Zeneszerző: Mihály András. Hangmérnök: Arató János. Díszlettervező: Varga Mátyás. Kosztüm: Lázár Zsuzsa. Gyártásvezető: Szirtes László. Művészeti tanácsadó: Kiss Ferenc. Rendezőasszisztens: Révész György. Rendező: Keleti Márton.
    Magyar Filmgyártó Állami Vállalat.
    Bemutató: 1955. január 25. Vörös Csillag.

    Tartalom:

    A háború véget ért, de Bódogék éheznek. A szomszéd Vargáék magukkal viszik Bódogot egy presszó helyreállítási munkálataihoz. Jól keresnek, Bódog végre el tudja tartani feleségét, Erzsit és kisfiát. Amikor azonban munkásokat toboroznak a Kossuth híd építéséhez, Bódog, a hídépítő szakmunkás nem tud ellenállni a kihívásnak. Csakhogy fizetést nem kap, így újból rájuk szakad a nyomor. Falusi rokonuk, Ilus néni beszervezi Erzsit a professzorékhoz mindenesnek. Erzsi itt figyel fel a rádióból segélyt kérő férje hangjára: jégzajlás miatt veszélyben a híd, a munkások éheznek. Az asszony eltérít egy feketéző teherautósort, és élelmet visz az építőknek. A híd a jégzajlásban is megáll már a lábán. Akárcsak az ország.

error: Védett tartalom!